.

Az erdélyi sóbányák közül egyedül Parajdon történik földalatti gyógykezelés a sóbánya egyik felhagyott szintjén. Itt a szpeleoterápia az 1960-as években kezdődött a régi Dózsa György-bánya egyik bővített kamrarendszerében. Akkoriban a kitermelés is azon a szinten folyt és számos rendezvény bizonyítja, hogy a sóbánya tárnái ugyancsak vonzották a látogatókat, betegeket és nyaralókat egyaránt. Helyet találtak itt repülőmodellező versenyek (a kolozsvári modellező kör lelkes tanárának - Béni Attilának - a vezetésével), szobrász és festőtáborok vetélkedői (melyek alkotásai ma is láthatók a sókamra falain, domborművek és szénrajzok formájában) és természetesen a légúti betegségekben szenvedők sokasága. A lejárás a Dózsa György-aknán történt, felvonó segítségével és a látványos kamraméretek nem maradtak visszhang nélkül. 1974-ben jött létre Parajdon egy pneumotológiai részleg Dr. Veress Árpád vezetésével.

A felszínen két külön épületben, 40 férőhelyes kórház működik, amely a szegényes feltételek ellenére is nagy népszerűségnek örvend. Jelenleg Dr. Fazakas Emese szakorvos irányításával működik az úgynevezett "asztmás-kórház", ahol a súlyosabb betegek teljes ellátást kapnak és természetesen a megfelelő gyógyszeres kezelést. 1980-ban a földalatti kezelőt átköltöztették egy másik, szárazabb szinten levő kamrarendszerbe, ahol jelenleg is működik. Itt a felszíntől számított 120m mélységben nyári szezonban akár 2500-3000 személy is megfordul naponta.

A villanyvilágítással és állandó szellőztetéssel ellátott tágas kamrákban játszótér, ökumenikus kápolna, büfé, számtalan ülőalkalmatosság, biliárd és asztalitenisz teszik változatosabbá a napi kötelező négyórai lent tartózkodást. Foci, kézi és tollaslabdázás, gyerekjátékok kölcsönzése és a minikönyvtár varázsolják otthonosabbá ezt a különleges földalatti világot. A lenn tartózkodás
magába foglal szakkáder által vezetett gyógytornát, sétát és fokozatos fizikai megterhelést. A kezelésre jelentkezők korhatára 2-60 év. Testi biztonságot az állandó orvosi felügyelet, lelki támaszt pedig az 1993-ban felszentelt, Nepomuki Szent János védelmébe ajánlott templomrész nyújt.

Felmerül tehát a kérdés: miben rejlik a barlangok és némely bánya gyógyhatása? Melyek azok a gyógytényezők, amelyek a bányakezelés során hatnak az emberi szervezetre? A barlangi gyógyászattal behatóan foglalkozó orvosok véleménye szerint nem egy különleges gyógytényezőről, hanem számos fizikai, vegyi és biológiai tényező együttes hatásmechanizmusáról van szó. Az eddigi kutatások alapján a barlangterápiánál a következő tényezők jöhetnek szóba:

Földalatti kórház Parajdon

1. A földalatti levegő nagyfokú tisztasága (sterilitása)
Az allergének és a légutakat izgató "inhalációs ártalmak" hiánya, mind a barlangok, mind pedig az üzemen kívüli bányaszintek mikroklímájának jellemző sajátossága. Míg a nagyvárosok levegőjében lebegő részecskék, az ún. csíraszám 1000db/cm-nél is több, a föld alatti üregekben néha 100-nál is kevesebb. A parajdi sóbánya gyógykezelési szintjén ez a szám 180-210 között mozog. Megtalálhatók benne bizonyos gombaféleségek, amelyek közül egyesek antibiotikum termelésre is alkalmas.

2. A levegő magas relatív páratartalma
Ilyen körülmények között a porszemcsék, a mikrobák, virágpor és gombák kicsapódnak a talajon és a falakon a rájuk ülepedő vízpára hatására, másrészt a lebegő részecskék átmérőjét ez a vízpára megnöveli és ezért a belélegzett levegőből már a légutak felső szakaszának nyálkahártyáján megtapadnak. A belégzés során a levegő felmelegszik, a relatív nedvességtartalom csökken és újból telítődhet vízpárával. Kilégzéskor a tüdőből vízpárával telített levegő távozik, és ez a folyamat a tapadós hörgőváladék felhígulásához vezet. A jelenlegi kamrarendszerben a relatív páratartalom 71%-os (70 a bejáratnál), úgy a hideg, mint a meleg évszakban, ami egy nagyon állandó higrikus környezetet jelent, függetlenül a külső levegőtényezőktől.

3. A párakondenzátum kedvező összetétele
Az eddigi vizsgálatok szerint a barlangi és bányalevegő párájának kondenzátumában (különösen a karsztbarlangoknál) viszonylag magas a kalciumtartalom, aminek belélegzése gyulladáscsökkentő hatású. A parajdi bánya levegőjében található szuszpenzióban levő parányi sórészecskéknek tulajdonítanak kedvező hatást. Ezek az aeroszol formájában úszó, apró NaCI kristályból álló részecskék 50%-a 5 mikron alatti méretűek, s így lehetővé válik behatolásuk légzéskor egészen az alveoláris szintig. A belélegzett levegő magas NaCI tartalma ozmótikus hatása révén, magához vonzza a szöveti nedveket a hörgőrendszer falából. Az ozmótikus hatás mellett, a hipertóniás váladék serkentő hatású a hörgők nyálkahártyájára, és elősegíti a váladékozást és a köpet eltávolítást. A már említett domináns Ca ionok mellett a sóbánya levegője még más természetes aeroszolokban is gazdag: szulfát, nitrát, ammóniák, Mg, K, Na , J és Br ionok lebegnek apró vízcseppek között, kiegészítve a Ca és Na részecskék hatásmechanizmusát.

4. A levegő állandó hőmérséklete
Általában a földalatti üregekben - nagyobb távolságra a bejárattól - néhány tizednyi C-fok eltéréssel, állandó a levegő hőmérséklete. Nagyságrendileg közel megfelel a külső levegő évi átlaghőmérsékletének. A parajdi bányalevegő a hideg évszakban 15,6, míg a nyári szezonban 15,8 C-fok, tehát a maximális ingadozás is csak 0,2 fok. A kőzet hőmérséklete 15,4 illetve 16,4 C-fok. A döntő tényező azonban nem is annyira a levegő hőmérséklete, mind inkább a konstans jellege.

5. A relatív alacsony hőmérséklet mellékhatása
A bánya táróiban lévő relatív alacsony levegőhőmérséklet serkentőleg hat - hasonlóan a hideg aeroszolokhoz - a "tuszogén receptorokra".

6. A levegő csökkent áramlási sebessége
A parajdi sóbánya tárnarendszerének az átlagos keresztmetszete 240-250 m2 között mozog, tehát a mesterséges üreg méretei miatt a szervezet nem észleli a légmozgást, és így nem kelt hidegérzetet. A sóbánya levegőjének mért áramlási sebessége 0,2 - 0,3 m/s között van és szintén független a kinti légviszonyoktól.

7. A levegő magasabb széndioxid tartalma
Az aktív barlangokban és bányákban észlelt magasabb (0,1-0,3%) CO2 tartalom serkenti a légzőközpontot és ezáltal növeli a tüdőszellőztetést. A parajdi bányában a CO2 tartalom 611-799 mg/m3 között változik, ami 1,0-1,5 literrel növeli a percenkénti belélegzett levegőmennyiséget, felgyorsítva ezzel a tüdőventillációt.

8. A magas negatív ionizáció (magas a kisionok száma)
A legújabban végzett mérések szerint egyes földalatti üregekben rendkívül magas a külszínhez viszonyítva a levegő negatív ionizációja. A sóbányában a rádióaktivitás legfontosabb összetevője a Ra 222 izotóp. Ennek felbomlásakor gamma és beta sugarakat bocsát ki, miközben növeli a levegő ionizációs fokát. A természetes negatív ionok túlsúlya esetén az asztmás krízisek száma és intenzitása csökken. Fokozódik ugyanakkor a baktériumoknak és az allergéneknek a légutakból történő eltávolítási sebessége. A parajdi sóbányában az ionizációs szint 413-580ion/m3 között mozog, a negatív ionok túlsúlya enyhén növekszik a nyári szezon alatt.

9. Csökkent a levegő ózontartalma.
A sóbánya levegőjének ózonhiánya nagyarányú tisztasági fokot jelent, orvosi hatását nézve csökkenti a simaizom görcsöket. A redukáló anyagok csökkent koncentrációja fordítottan arányos a levegő tisztasági fokával.

10. Csökkent a levegő pH-értéke (a savas jellege)
A sóbánya levegőjének alacsonyabb pH értéke ( Parajd esetében ez 6,5 és 6,9 között van) hozzájárul a levegő fertőtlenítéséhez, vagyis a baktériumflóra csökkentéséhez.

11. Magas az oxigén parciális nyomása
Általában a bányákban magasabb a légnyomás (kb. 10-15 Hgmm-rel) és ebből adódóan az oxigén parciális nyomása 2,07%-kal nagyobb, mint a felszínen. Ebből egyenesen következik, hogy a bányalevegő belélegzésekor a szervezet oxigénellátása 2%-kal növekszik, ami hosszabb távon bizonyos fokú vérnyomásnövekedéshez is vezet. Parajdon a sóbányában a légnyomás 734 Hgmm októberben és 726 Hgmm júniusban, tehát egyenes összefüggésben van a külszíni légnyomás változásával.

A fent említett mikroklimaterikus tényezőket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a parajdi
földalatti kezelőbázis kiválóan alkalmas a légúti megbetegedésekben szenvedők kezelésére. Az utóbbi időben az allergikus betegségekre (szénanátha, stb.) panaszkodók is elismerően nyilatkoztak a földalatti tárnarendszer aeroszolokban gazdag levegőjéről.

A kezelésre jelentkezőknél okvetlenül szükséges az előzetes orvosi kivizsgálás, a beteg csak így részesülhet - ha lehetséges teljes gyógyszeres kezelés nélkül az itt tartózkodás alatt - földalatti szpeleoterapikus kezelésben, már az első naptól kezdve. A sóbányai terápia során a felnőttek 16-18 napot, a gyerekek 10-12 napot, naponta négy órát töltenek az erre a célra kialakított tárnarendszerben. A betegek elszállásolása nagyrészt magánházaknál, valamint a helyi 40 férőhelyes kórházban történik.

Az utóbbi években a kórházba beutalt betegekről, dr. Fazakas Emese által készített
statisztika alapján megállapítható, hogy a 3-4 alkalommal jelentkezőknél, és a kezelésre jól reagálók esetében csökken az asztmatikus krízisek száma és intenzitása, megszűnik a száraz
köhögés, a teherbíró képesség fokozódik, és a szervezet ellenállóképessége megnő a fertőzésekkel szemben.

A parajdi sóbányában elért eredmények azt mutatják, hogy a szpeleo- és klímaterápiás földalatti kezelés egy egyszerű és hasznos módszernek tűnik, hozzájárul a betegek légúti problémáinak javulásához, a lelki egyensúly és vegetatív idegrendszer tónusának a helyreállításához. Krízisek száma és intenzitása csökken, megszűnik a száraz köhögés, a teherbíró képesség fokozódik, és a szervezet ellenálló képessége megnő a fertőzésekkel szemben.